Robotok ma és holnap (1. rész)

Trendek és tervek a Kawasaki Robotics-nál

2013. június 05., szerda, 23:03

Címkék: anyagkezelő robot festőrobot hegesztőrobot Kawasaki Robotics Company Lasram Engineering Kft. robot robotrendszerek

A nálunk leginkább motorkerékpárjairól és jet-skijeiről ismert Kawasaki Japán egyik vezető nehézipari óriáscége, tevékenysége az energetikától a hajó-, vasúti és légi jármű gyártáson, hajtóművek, turbinák, munkagépek előállításán át az űr- és haditechnikáig igen szerteágazó.

 
Robotokat először csak belső felhasználásra, a múlt század hatvanas éveiben kezdett építeni a japán vállalat. A robotalkalmazások nagy, 80-as évekbeli fellendülésének időszakában már biztos műszaki és tapasztalati háttérrel léphetett ki a piacra. A robotgyártás mára sikeres üzletága lett, miközben megtartotta azt a gyakorlatot, hogy újdonságait saját berkeiben, a legkülönbözőbb területeken tegye próbára, tesztelje, tökéletesítse. A Kawasaki tudatosan törekszik arra, hogy konstruktőreinek, a gyártásban, az új technológiákban, a minőségbiztosításban jártas szakembereinek állandó és szoros együttműködése révén termékei a legmagasabb minőséget képviseljék. Már a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettek a hagyományosnak mondható robotos applikációkra: a hegesztésre, a festésre, illetve a handling-re – ezeket folyamatosan fejlesztik. Mindhárom szektorra jellemző, hogy nagy bonyolultságú rendszerekben sokszor tucatnyi, vagy még több robot dolgozik egymás mellett, ezért a hatékonyság érdekében a kompaktabb méretek és az elérhető legnagyobb sebesség a két legfontosabb célkitűzés.

(1. kép) A BX200, az új hegesztő modell

Hegesztőrobotok: kis helyigény, nagy teljesítmény, egyszerű installáció

Jó példa erre a nemrég piacra dobott BX ponthegesztő robotcsalád, amely a korábbi ZX sorozatot váltja majd (1. kép). Karcsúbb felépítése, kisebb felfogási talapzata révén az általában gépekkel zsúfolt, helyhiánnyal küszködő autógyárakban ugyanarra a feladatra a korábbinál rövidebb gyártósorok alakíthatók ki (vagy megfordítva: az adott területen több robot fér el). Üreges karfelépítése lehetővé teszi az anyag- és energiavezetékek, szerelvények belső elhelyezését, így növelhető a mozgástér és a flexibilitás, de a sérülés kockázata is kisebb. A méretcsökkenés a vezérlő elektronikánál is tetten érhető. Az E kontrollerek (2. kép) 40%-kal kevesebb teret, és mintegy 25%-kal kevesebb alapterületet foglalnak elődjeikhez képest, de természetesen sokkal korszerűbb, nagyobb kapacitású az is, ami belül van, s kifejezetten az integrátorok érdekeit szolgálja a többféle interfészfajta és bővítési lehetőség. A robot így ténylegesen egy könnyen elérhető rendszerelemmé vált, a vezetékmentes kommunikáció véget vet a sérülékeny, helyet foglaló kábelrengetegnek. A huzalozás kiesésével az installáció ideje és költsége lerövidül, csatlakozók híján az adatforgalom kontakthibamentes, biztonságos.
 
(2. kép) Az E73 kompakt vezérlő verzió alig nagyobb egy rack-nél
 

Jól festenek

Hasonlóképp, szórástechnológiai szempontok és a szennyező zónától való nagyobb távolságtartás vezettek az eddigi festőrobotok konstrukciós továbbgondolásához (3. kép). Az új KJ típusok többféle felerősítési opcióval rendelkeznek, akár függőleges, akár magas vízszintes pozícióban is elhelyezhetők a mozgástartomány korlátozása nélkül. Ezt segíti az is, hogy több acél alkatrész alumíniumra cserélésével több mint 30%-os súlycsökkentést sikerült elérni. Az átjárható csőtengelyes csuklók itt is lehetővé teszik a belső festék- és hígító továbbítást, a rejtett elektromos kábelezést (ami a festőszektorban előírt „Ex” szabvány miatt kifejezetten előnyös), míg a filigránabbra szabott külső megkönnyíti a hozzáférést a bonyolultabb alkatrészek belső tereihez a nyílásokon át. A szórásirány optimalizálásakor gyakran fennáll a munkadarabbal, a festőkabin falával vagy a robotok egymással történő ütközésének veszélye. A Kawasaki ezt a problémát még egy szabadsági fok hozzáadásával oldja fel, az első tengely elé opcióként egy 7. redundáns lengőtengelyt illeszt, amely az egész robottestet új pozitúrába forgatja, miközben a szórófej ugyanabban a pontban marad. Apróságnak tűnik, mégis bosszantó, ha a szórófej közelében igen erősen visszaverődő festék – különösen a kényszerű szerelőnyílások környékén – lerakódik, és a leszakadó festékdarabok időnként megsértik a munkadarab friss bevonatát. A Kawasakinál minden selejtképző forrást igyekeznek elkerülni, ezért a KJ264-es modellnél a végcsuklók felülete már teljesen sima, könnyen tisztítható, s az összeszerelés is másként történik: nincs festéket begyűjtő csavarnyílás, furat vagy rés, mint eddig.
 
(3. kép) A festőrobotok eltérő felépítése azonnal felismerhető
 

Anyagkezelő robotok

Az innovációs alakítások a klasszikus, legtöbbet eladott FS handling (anyagkezelő) típusokat sem kerülték el. RS néven futnak tovább, ám az egyetlen betűeltérés itt is többéves, igen komoly konstrukciós munkát takar. A kétoldalas (villás) csuklófelépítések egyoldalassá váltak, a munkatartomány, a sebességek számottevően nőttek, a terhelhetőségi tartomány 80 kg-ig bővült, és az ismétlési pontosságon is sikerült javítani. Mindezek eredményeképpen válhatott ez a típus kategóriájának egyik legjobbjává a robotpiacon.
 
Kún Attila, Lasram Engineering Kft.
info@lasram.hu
www.lasram.hu
 
A cikk folytatása megjelent a TechMonitor 2013. májusi számában
Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
Média Partnerek