Piliscsabán csak egy torony látszik. De az ragyog!

Precíziós finomszemcse-szórással tisztították meg a piliscsabai templom tornyát

2021. augusztus 17., kedd, 06:00

Címkék: felület felületkezelés felülettisztítás porszórás Profett Kft. szemcseszórás tisztítás tisztítástechnológia

Csak kövek, mégis gyönyörű műalkotások. A kő mint alapanyag az emberiség legrégebben használt alapanyagai közé tartozik. Sok ezer éve illesztjük őket össze és tisztítjuk meg a felületüket szükség szerint. Ebből az következne, hogy mostanra mindent tudunk a kőről, de ha egy műemléki épület kőtornyát kell megtisztítanunk a felület minimális koptatásával, akkor radikálisan lecsökken a lehetőségek és a munkát elvégezni képes szakemberek száma. Hogy mennyire, azt Kisvárday-Papp Miklós, a Profett Kft. ügyvezető igazgatója mondja el a TechMonitor olvasóinak.

Speciális feladatnak számít egy régi kőfelület megtisztítása?

Azt mondom, hogy igen és nem. Annak ellenére, hogy látszólag csak kövekről beszélünk, nincs két egyforma felülettisztítási feladat. Az általunk alkalmazott technológia a szabályozhatóságának köszönhetően jó lehetőségeket biztosít a különböző típusú kőfelületek megtisztítására (is). A homokszórás borzalmas koptató hatásának kitenni a több mint 200 éves köveket túlzottan bátor vállalkozás. Vannak persze tapasztalt homokszórók – félreértés ne legyen, nem kívánok senkit megbántani –, akik ügyesebben dolgoznak, de ennek ellenére nagyon sokat vesznek el a felületből. Mégpedig azon egyszerű ok miatt, hogy ezen elavult eszközök 7-8 bar nyomáson dolgoznak, és nem igazán lehet precízen adagolni a szemcsét sem. Mi általában 3 és 4 bar között szórunk és terítjük a felületet szemcsével, továbbá ha nagyon porlad a felszín, lejjebb vesszük a szórási munkanyomást, és csak annyit „koptatunk” a felületből, amennyi szükséges. Ez a mi esetünkben a piliscsabai templomtoronynál is így történt.

Ahhoz, hogy eredményes legyen a tisztítás, mindenekelőtt célszerű egy próbát végezni. Ennek értelmében határoljuk be a szemcsét, majd állítjuk hozzá a szórási munkanyomást. Tehát optimalizáljuk a tisztítást az alapfelület és a rajta lévő szennyeződéshez mérten.

A piliscsabai templom a megépülése óta a település büszkeségének számít

Milyen szennyeződés lehet egy több mint 200 éves kőfelületen?

Általában a környezeti hatások okozta lerakódásokról (szmog) és színváltozásokról beszélhetek, ami beégett a felületbe. A több száz vagy majdnem százéves köveken jellemző még a vastag festékréteg. A számlálható rétegrend egész jó bepillantást nyújt, hogy az elmúlt években hányszor próbáltak megóvás jelleggel védelmet biztosítani a kőnek. Jó esetben festékről van szó, de találkoztam már mészhabarcsos vagy cementes missunggal is, amit nehezebb eltávolítani.

Hogyan tisztították a templomtornyokat korábban? Látszik esetleg a korábbi tisztítás nemkívánatos hatása a felületen?

Különböző kefékkel, csiszolással tisztogattak, volt, amikor mésszel is, vagy rosszabb esetben homokszórták a felületet, persze amikor már megjelent ez az eljárás. Mosással, kefélgetéssel minimális tisztulást lehetett elérni, így ezt követően sokszor festették le a köveket. A homokszórás pedig nemegyszer okozott szétvert, meggyengített felületeket – sajnos ezt is sokszor látjuk, amikor elérjük az alapot. Az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt károk következtében elkezdtek azon gondolkozni, hogy mivel lehetne ezen hatásokat csökkenteni.

A homokszórás nemegyszer okoz szétvert, meggyengített felületeket

Amerikából ügyes üzleti fogással Németországba hoztak egy szórófejet, szabadalmaztatták azt, és máris lehetett vizesen dolgozni. Több mint 10 éve jelent meg hazánkban is ez az ún. JOS-technológia, amely gyakorlatilag nem létezik. Ez csak egy szórófej-szabadalom, de igazából a víz hozzáadagolása mellett semmit sem csinál, legalábbis azt biztos nem, amit mondanak róla, vagyis hogy a belső spirálnak köszönhetően a szórófejből kilépő, vízzel kevert homok spirális, körforgó mozgással érkezik a felületre, mely így nem sérti azt. Legyünk őszinték, ha otthon kinyitjuk kicsit erősebben a vízcsapot, akkor bármit próbálunk egy spirálban meghajlított szívószállal hozzákeverni, azt úgy továbbviszi egyenesen, ahogy kell!

A másik, hogy a nedvszívó köveket jócskán leáztatják a bődületes vízmennyiséggel, és hosszú távon még nagyobb kárt okoznak ezzel. A szemcseszórás száraz mesterség, vízporlasztást csak a por megkötése miatt alkalmazunk, ha szükséges. Ráadásul lassabbak is vagyunk a vízzel.

Végül milyen technológiát alkalmaztatok ti?

A finomszemcse-technológiát, melynek lényege, hogy a szórási munkanyomással és a megfelelő méretű és keménységű szemcsével optimális tisztulást érünk el. Fontos tényező még az ún. „lefedettségi hányad”, vagyis az egy felületre becsapódó szemcsék száma. Ennek is optimálisnak kell lennie a költséghatékony és gyors munkavégzéshez. Persze csak és kizárólag környezetbarát szemcsét használunk, nem okoz semmilyen talajterhelést, és nem káros az emberi egészségre.

Egy több mint 200 éves kőfelületen jellemzőek a környezeti hatások okozta lerakódások (szmog) és színváltozások, valamint a vastag festékréteg

Mennyiben jelent nehézséget a nagy magasságban végzett munka?

Nemcsak a magasság a befolyásoló tényező, hanem a szórótömlő hossza is! Ahhoz, hogy ilyen magasságban mindent körbeérjünk a torony állványzatán, 50(!) méter szórótömlőt kellett összerakni. Mivel a szemcseszóró berendezés – véleményem szerint – a ma megvásárolható egyik legjobb, kiválóan megtervezett és precíz gép, így nem okoz különösebb gondot a magasság vagy távolság leküzdése. Persze a gyártó behatárolja ezt, megadja a maximális távolsági és magassági méreteket, de annak körülbelül a felét vagy ⅔-át értük el. Érdekessége ennek a kérdéskörnek a lassabban induló és 5-6 másodperc múlva történő leállás. A fúvókát elhagyó szemcse is kissé késve érkezik, de a megfelelő energiával csapódik a felületbe. A lassabb reakcióidőt a vezérlő légtömlőknek köszönhetjük, ennyi időre van szükség, mire átáramlik a sűrített levegő 50 méteren.

Melyik gépet használtátok? Kellettek hozzá speciális kiegészítők?

A Gritco MicroStrip sorozatba tartozó MM40-A típust. Tartálytérfogata 40 liter, ami egy teljes 25 kg-os zsákot tárol. Ezzel a töltéssel képesek vagyunk akár 45 perc folyamatos munkavégzésre is. Persze ez sok paramétertől függ, de általában 35-40 percre elegendő a 25 kg. Nem volt szükség semmilyen speciális kiegészítőre. Ami még egy fontos kiegészítő, az ún. utóhűtő egység, mely a sűrített levegőben lévő nedvességet veszi le, így nincs dugulás. Egy megfelelő utóhűtő és leválasztó felszerelésével lehetőség van leszorítani a pára mennyiségét, így kevesebb nedvesség csapódik ki a csőrendszeren, és nem okoz súlyos és leginkább drága problémát.

A kőfelület megtisztításához 50 méter szórótömlőt kellett összerakni

Mennyi ideig tartott a munka, és milyen fázisokból állt?

Három teljes napot kellett a kőfelületek megtisztítására fordítani, de ebből szerintem egynapnyi, azaz 8 óra az átállásokra fordítódott. Nem a komplett homlokzat, hanem csak a koronázó főpárkány, az alsóbb párkányzatok, oldaldíszek és az ablakpárkányok megtisztítása volt a feladatunk. De mivel mindkét oldalon és több szinten találhatóak, sok időt vitt el az átköltözés.

Mennyire volt a megrendelő elégedett az eredménnyel, és várhatóan mennyi ideig marad tiszta a felület?

Nagyképűen azt mondom – az eddigi tapasztatokból kiindulva –, hogy mindig sikerül mosolyt csalni az arcokra. „Hát ez tényleg abszolút nem bántja a felületet” meg „tényleg azt kaptuk, amit titkon reméltünk” mondatok között pakoltuk össze a felszerelést.

Minden esetben impregnálni kell a felületet! Ezt megelőzően pedig állapottól függően bepótolni és javítani, mikor mit kíván a kő. A nyitott pórusokat lezárni, magát a követ pedig védeni szükséges a környezeti hatásokkal szemben, lassítva ezen szép faragványok felemésztődését.

Molnár László

Keresés
Bejelentkezés / Regisztráció
ÉLELMISZER-BIZTONSÁG
Média Partnerek